A napokban egy tévéműsorban ismét a gyergyószentmiklósi jégkorong volt
a téma. Ott hangzott el az, hogy a műjégpályát vissza kellene adni
Bukarestnek, hogy az újítsa fel, viselje gondját. A gondolat nem új, a
példa nincs is messze, hisz a csíkszeredai csarnokot ugyan Vákár
Lajosnak nevezik, de nem a város tulajdona, hanem a minisztériumé. Az
állta a felújítás költségeit, annak fáj (fáj? dehogy fáj!), ha magas a
villanyszámla, vagy ha meghibásodik valami.
De vajon tényleg ez lenne a megoldás? Mondhatja komolyan székely ember, hogy nem kell nekem a vagyon, mert az gonddal jár? Megoldásnak nem megoldás, ahhoz kétség nem fér, de sajnos sokan vannak, akik bólogatnak egy ilyen felvetés hallatán. Megszokott dolog ez az élet nem egy területén ebben az országban, jól kitalálták a dörzsölt bukaresti politikusok! Nézzük csak a sokat emlegetett tornaterem-programot, az ifjúsági-, illetve szociális lakások építését, avagy a vidékünkön szintén régóta téma vízhálózat-felújítást. Mindegyik úgy működik, hogy az önkormányzatok területet adnak át egy bukaresti állami társaságnak, az építtet, tesz vesz, majd a kész objektumot visszaadja az önkormányzatnak. A módszer működik, hisz az anyagi forrásokkal nem bővelkedő önkormányzatok örvendenek, ha beruházások történnek a településükön, ezért nem sokat reklamálnak.
Arról éppen ezért alig esik szó, hogy például ez milyen fontos szerepet játszik a nagykorrupció fenntartásában. Országos szinten sok tíz- meg száz millió eurós beruházásokról van szó, ennek egy egy-két százaléka is komoly alapot jelenthet egy miniszter, államtitkár, stb. öreg napjaira. Nem beszélve arról, hogy ilyen beruházások nem ott történnek föltétlen, ahonnan a legtöbb pénz folyik be a költségvetésbe, s még bár nem is ott, ahol a legnagyobb szükség van rájuk, hanem ott, ahonnan XY fontos ember származik. Végül, de nem utolsósorban nem az épül, amire egy adott településen szükség van, hanem az, amire épp létezik országos program.
Az sem elhanyagolandó, hogy ilyen esetekben a munkálatokat országos árverésen hirdetik meg, az árverést azok az építők nyerik, akik meg kell nyerjék (ismeri mindenki a rendszert ugye?), típus-tervek alapján dolgoznak, az elvégzett munka minősége meg olyan, hogy azzal rendes építő nem dicsekedne. Hogy mondjak egy konkrét példát is: tornaterem épült városunkban is. Gázfűtésre szólt a típus-terv, hát gázzal fűtik, még akkor is, ha az ár töredékéből lehetett volna csatlakoztatni a mellette elhaladó távhő-vezetékre, s lehetne fűteni onnan. A fantasztikus típus-terv egyetlen zuhany-fülkét ír elő minden öltöző számára (a tervező a sportok közül biztos csak a teniszt ismeri), az is gipszkartonból készül (olcsó kell legyen), s pár hónap alatt szétrohad (ezen eredmény már a tervező és a kivitelező együttes erőfeszítéseit dicséri).
Na de vissza az elejére: kell ez nekünk? Jó ez nekünk? Ugye nem? S mire kellene törekedjünk: arra, hogy ne vigyék el a pénzt Bukarestbe, hanem hagyják meg a településeknek, s azok döntsék el, mire van szükségük, mit és milyet építenek, maguknak. Hát ezt is jelenti az autonómia. S kérem mutasson nekem valaki egy olyan román embert (minisztereket leszámítva), aki ezzel nem ért egyet!
Árus Zsolt
Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (20)
Hozzászólás
A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint.
Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot.
Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
A napokban egy tévéműsorban ismét a gyergyószentmiklósi jégkorong volt a téma. Ott hangzott el az, hogy a műjégpályát vissza kellene adni Bukarestnek, hogy az újítsa fel, viselje gondját. A gondolat nem új, a példa nincs is messze, hisz a csíkszeredai csarnokot ugyan Vákár Lajosnak nevezik, de nem a város tulajdona, hanem a minisztériumé. Az állta a felújítás költségeit, annak fáj (fáj? dehogy fáj!), ha magas a villanyszámla, vagy ha meghibásodik valami.
Folytatás
Székelyföld 
Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (20)
A napokban egy tévéműsorban ismét a gyergyószentmiklósi jégkorong volt a téma. Ott hangzott el az, hogy a műjégpályát vissza kellene adni Bukarestnek, hogy az újítsa fel, viselje gondját. A gondolat nem új, a példa nincs is messze, hisz a csíkszeredai csarnokot ugyan Vákár Lajosnak nevezik, de nem a város tulajdona, hanem a minisztériumé. Az állta a felújítás költségeit, annak fáj (fáj? dehogy fáj!), ha magas a villanyszámla, vagy ha meghibásodik valami.
