|
nov 28
2007
|
A kapkodás dicséreteSzerző in Untagged |
|
Aztán láss csodát, hirtelen ismét előrántották a fiók mélyéről, s a testület asztalára tették. Igaz ugyan csak ma kapták kézhez a statútum-tervezetét, illetve jól látható, hogy még bár hozzávetőleg sem világos a képviselők (de még a kezdeményezők számára sem), hogy mit és hogyan akarnak tenni, de az nem számít. Az alpolgármester mind azt hajtogatta, hogy ezt így fogadják el, aztán majd legközelebb módosítják, kiigazítják, ahogy gondolják.
Egy város, s tágabb értelemben az egész medence ivóvizéről van szó, azzal játszani nem lehet! Amíg nincs egy jól átgondolt, alaposan megrágott, minden fél számára elfogadható elképzelés, addig több mint felelőtlenség nekivágni bármiféle kalandor-akciónak. Nem véletlenül kérte már a gondolat felvetésekor a Magyar Polgári Szövetség azt, hogy ha bármiféle módosítás akarnak a jelenlegi helyzeten, azt egyszer bocsássák nyílt vitára, hadd tudja mindenki, hogy mi a szándékuk, s mondhasson véleményt, tehessen módosító javaslatot. Ezt a logikus igényt vették ismét semmibe a város "vezetői", holott már a fűtésrendszer felújítása esetében kiderült, hogy valós problémákat vetett fel az MPSZ, a jobbítás szándékával, s minden jel szerint eredményesen. A polgármester meg a képviselőtestület mindebből semmit sem tanult.
Árus Zsolt

FigyelõBLOG 
