|
MTI
Magyarország azt szeretné, ha 2011 első félévében esedékes európai uniós elnöksége alatt rendeznék meg az EU és az úgynevezett keleti partnerségbe tartozó országok (Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Örményország) csúcstalálkozóját - jelentette be Balázs Péter az EU-tagországok külügyminisztereinek brüsszeli találkozóján, kedden.
Az uniós miniszterek aznap találkoztak az említett országokból érkező kollégáikkal is, emellett a brüsszeli ülésen az EU következő három féléves soros elnöksége (Spanyolország, Belgium és Magyarország) külön ismertette elképzeléseit. Az első keleti partnerségi csúcstalálkozót idén tavasszal rendezték Prágában.
A sajtótájékoztatón Balázs Péter az EU életében fontos fejleménynek mondta, hogy az egy hete életbe lépett Lisszaboni Szerződéssel kettévált az unióban a külkapcsolati tanács és az intézményes kérdésekkel foglalkozó általános ügyek tanácsa.
A közelgő kormányfői találkozóról Balázs Péter elmondta, hogy egyebek között a most kezdődött koppenhágai "klímacsúcs" témájával foglalkozik, valamint a következő évtized uniós versenyképességi programjával. Utóbbival kapcsolatos felszólalásában a magyar miniszter a költségvetés szerepének fontosságát emelte ki, úgy vélve, a versenyképesség fokozásának fontos kritériuma, hogyan finanszírozzák a fejlesztéseket.
A munkáját jövő januárban kezdő spanyol-belga-magyar uniós elnökségi trió bemutatkozásakor Balázs Péter a magyar elnökség törekvéseit ismertette részletesen. Kiemelte ezek közül a következő - 2014-2020 közötti - hosszú távú EU-költségvetés kérdéskörét, jelezve, hogy hazánk azt szeretné, ha az Európai Bizottság a magyar elnökség idejére készítené el erről szóló alapjavaslatát.
A további elnökségi prioritások közül megemlítette Balázs Péter a fenntartható természeti erőforrások, azon belül a vizek ügyét, a Duna-stratégiát és a bővítési-szomszédságpolitikai dimenziót, benne a Nyugat-Balkán és a keleti partnerség témájával.
Külön foglalkoztak a külügyminiszterek a bővítés témájával. Balázs Péter úgy értékelte: az a kedvező összkép alakult ki, hogy a bővítésben érintett minden ország lép egy kicsit előre. Ez egybeesik Magyarország érdekével - tette hozzá -, amely szerint az a legfontosabb, hogy haladjon a folyamat, és a Nyugat-Balkán zárkózzék fel.
|
- A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
- A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
- Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
- Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint.
- Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot.
- Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
|
|