Sólyom István - figyelo.ro

Traian Basescu és az államelnöki szakértő bizottság alkotmánymódosító javaslataitól volt hangos a múlt heti romániai sajtó. A véleményeknek, elemzéseknek se szeri, se száma, azonban minden, a témához hozzászóló publicista, szakember egyetért abban, hogy az alkotmány lehetséges módosításait tartalmazó munkaanyag parlamenti elfogadása nagymértékben megnövelné az államelnök amúgy sem csekély jogkörét. Sokak szerint ezzel a lépéssel Basescu az Európai Unió Putyinjává válhat, míg mások eddig is félrekongatták a harangokat, hogy az államelnök a demokrácia oroszosan értelmezett típusa felé akarja vezetni az országot. E heti anyagunk az alkotmány, az alkotmánymódosítás és az ezzel kapcsolatban felmerült érvek, ellenérvek és fogalmak között igyekszik rendet teremteni.

Ha Romániában már most is félelnöki rendszer van, miért szeretne Traian Basescu félelnöki köztársaságot bevezetni?

Valóban az alkotmányjogi és politikatudományi szakirodalom a jelenlegi román politikai rendszert félelnöki kormányformaként tartja számon. Az államelnök valószínűleg a francia berendezkedést tekinti etalonnak, amelyben valóban erős hatalmi jogosítványokkal ruházza fel a mindenkori köztársasági elnököt. A francia rendszer mellett Románia mindenkori elnökének jog- és hatásköre finoman fogalmazva is csekély.

Röviden mivel lehetne jellemezni a francia politikai rendszert?

A félelnöki berendezkedésű országok tipikusan köztársaságok, amelyek ötvözték az elnöki és a parlamentáris rendszert, vagyis az erős elnök és a felelős kormány elvét igyekeztek összeegyeztetni. Az államfő egyértelműen a végrehajtó hatalom részét képezi, aki ennek megfelelően a külügyek és a hadügyek első számú vezetője. Hatással van a kormány összetételére, döntési jogköre nincs miniszteri ellenjegyzéshez kötve, feloszlathatja a parlamentet kiterjedt kinevezési hatáskörrel bír, politikailag nem felelős a parlamentnek valamint erős vétójoggal rendelkezik a törvényhozással szemben, melynek felülírására csak minőségi többség esetén van lehetőség. Ha már a félelnöki rendszernél tartunk, ide sorolhatjuk még Lengyelországot és Oroszországot is.

Basescu a kétkamarás parlamentet is felszámolná. Tényleg, miért kellett nekünk, annak idején két kamara, egy nem volt elég? Egyáltalán melyik a jobb megoldás?

1991-ben az alkotmányozók úgy látták jól, hogy a kétkamarás parlament felel meg a legjobban a demokrácia útjára lépő Romániának. A kétkamarás parlamentek amúgy is a nagyobb és sokszínű politikai kultúrájú országokra jellemző. A bikamerális berendezkedés oka többnyire az ország politikai heterogenitását hivatott leképezni. Míg az első kamarák a legtöbb esetben párt alapon szerveződnek, addig a második kamarák területi, korporatív vagy népképviseleti alapon szerveződhetnek. Romániában a második kamara, vagyis a Szenátus ugyanúgy a pártelvű képviseletre épül, mint az első kamara, vagyis a Képviselőház.

A két kamara közti viszony a jogosítványaik alapján lehet szimmetrikus és aszimmetrikus. Nyilván hasonló jogkörök esetén szimmetrikus, míg alárendeltség esetén aszimmetrikus viszonyról beszélhetünk. Romániára, nem nehéz kitalálni, az első a jellemző.

Basescu elnök szerint ugyanakkor egy kamara is bőven elég volna, hisz az egyre bővülő hatáskörű Európai Parlament betöltheti a felsőház szerepét. Szakértők szerint, már csak az előbbiekben felsoroltak miatt sem jó ötlet az egykamarás parlament, ehelyett inkább a jelenlegi rendszeren kellene változtatni, hisz például a két kamara jogköre kis különbségekkel ugyan, de szinte megegyező.

Ha összejönne az államelnöknek az alkotmánymódosítás, akkor kénye-kedve szerint feloszlathatná a parlamentet?

Nem, szó sincs erről. A törvényhozás feloszlatása elfogadott eszköz a politika válságok kezelésére. Az államfő által favorizált francia rendszerben is az elnök a kormányfővel és a parlamenti vezérekkel konzultálva oszlathatja fel a parlamenten és írhat ki új választásokat. A választásokat követő egy évben pedig nem oszlatható fel a parlament, ezért az elnöknek jól meg kell választania a feloszlatás pillanatát, hisz olyan pártot kell a kormányalakítással megbíznia, amelynek szilárd többsége van a parlamentben. Természetesen Romániában is megfelelően szabályozva lenne az államfő parlament-feloszlatási joga.

Az államelnök a kötelező erejű referendumot is bevezetné. Ez azt jelenti, hogy egy csoport ember kezdeményezésére a parlamentnek kötelessége volna jogot alkotni például arról, hogy minden szombaton kilenctől délig ingyen fű- meg sörosztás a legközelebbi utcasarkon?

Elviekben igen. Gyakorlatilag nem, mert a sör ingyen osztogatása egyéb törvényekbe és szabályozásokba ütközik, és a szabad versenyre épülő piacgazdaság elve is sérülne. Romániában valóban nincs kötelező erejű népszavazás. A közvetlen demokrácia irányába való elmozdulás nem csak Romániában vetődött fel, Magyarországon is az ún. szociális népszavazás óta nagy viták zajlanak a képviseleti és a közvetlen demokrácia közti egyensúly megtalálásáról. A közvetlen demokrácia intézményeit szigorú korlátozásokkal vezetik be, hisz a népi kezdeményezés, a népszavazás korlátozza a parlamentek és az önkormányzatok hatáskörét. Ezért nagy gonddal választják meg, hogy milyen kérdések tehetők a népszavazások tárgyává.

Különbséget kell tenni a népi kezdeményezés és a referendum között. Míg a népi kezdeményezés esetén az állampolgárok saját javaslatukkal fordulnak a képviseleti szervhez, addig a referendum esetén az állampolgárok egy döntést megelőzően szavaznak. A szavazás lehet  véleménynyilvánító vagy kötelező erejű a parlamentre nézve. A szakértői bizottság említi a népi vétó intézményét is. Svájc kivételével Európában Olaszország teszi lehetővé állampolgárai számára a népi vétót. Ez esetén az állampolgárok a parlament által meghozott törvényekkel kapcsolatban referendumot kezdeményezhetnek.

És mi a helyzet a régiók újra felosztásával?

Azt senki sem vitatja, hogy a kommunizmusban összetákolt megyerendszer távolról sem felel meg korunk követelményeinek. Az EU nyomására, sebtében létrehozott statisztikai régiók szintén minden realitást nélkülöznek. Basescu 9-12 régióban gondolkodik. Újra itt van a lehetőség, hogy Hargita, Kovászna és Maros megye egy régiót alkotva, önálló régiót alkosson.

Hogyan lehet alkotmányt módosítani?

Az alaptörvény szerint az alkotmány módosítását a kormány, a képviselők vagy a szenátorok legalább egynegyedének, valamint 500 ezer szavazati joggal rendelkező állampolgár javaslatára Románia elnöke kezdeményezheti. A módosító tervezetet a parlament mindkét háza kétharmados többséggel kell elfogadnia. A módosítás a módosító tervezet elfogadásától számított harminc napon belül megszervezett népszavazással való jóváhagyása után lesz végleges.

A rendszerváltás óta húsz esztendő telt el. Épp elég idő ahhoz, hogy egy politikai rendszer erényei és hibái kikristályosodjanak. Megérett az idő a változtatásra, ennek szükségességét senki sem vitatja. Azonban módosítani óvatosan, körültekintően, amennyire csak lehetséges, minden társadalmi csoport érdekeit figyelembe véve szabad. Hogy a szorgalmazott átalakítás ne csak a politikusok, hatalmi érdekcsoportok túlélését, hatalomba való bebetonozódását, hanem az ország, az állampolgárok javát is szolgálják. Leírva szépen hangzik. Gondoljon mindenki, amit akar.

Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (1)

Hozzászólás
A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon. A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük. Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk. Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint. Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot. Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Név:
Email:
Hozzászólás:
Biztonsági kód*