Megróvásban részesítette a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete a Hargita Népe napilapot. A Hargita Népét Bögözi Attila újságíró panaszolta be György Attila Liberálisok című jegyzetének 2009. március 4-i közlése miatt. Az Etikai Bizottság megállapította, hogy György Attila Liberálisok című cikkében többszörösen vétett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által elfogadott Újságírói Etikai Kódex (ÚEK), illetve a Magyar Újságíró Szervezetek által elfogadott Közös Etikai Alapelvek (KEA) előírásai ellen.

Rendelkező rész:
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete Becsületbíróságának Szervezeti és Működési Szabályzata II. Fejezetének 8. cikkelye alapján a Becsületbíróság Elnöke által kijelölt Etikai Bizottság – Kuti Márta elnök, Deák Gyöngyi és Wagner István tagok – a III., az elsőfokú eljárásról rendelkező Fejezet alapján megvizsgálta Bögözi Atilla újságírónak a Hargita Népe napilap ellen benyújtott etikai panaszát.

A panaszt az Etikai Bizottság megalapozottnak találta: megállapította, hogy György Attila az általa jegyzett Liberálisok című cikkével, illetve a Hargita Népe napilap a cikk közlésével etikai vétséget követtek el. Ezért a Hargita Népe napilapot az Etikai Bizottság megrovásban részesíti. (György Attila ellen formális panasz nem érkezett). Ugyanakkor – mivel nem tiszte szerkesztőségi hierarchiák és lapkészítési gyakorlatok vizsgálata – az Etikai Bizottság nem foglal állást abban, hogy a Hargita Népe szerkesztőségében ki és milyen mértékben vétett a MÚRE Újságírói Etikai Kódexében, valamint a Magyar Újságíró Szervezetek Közös Etikai Alapelveiben megfogalmazott követelmények ellen.

A Becsületbíróság Szervezeti és Működési Szabályzata III. Fejezetének 18. cikkelye alapján jelen Határozat kézhez vételétől számított 15 napon belül a felek bármelyike halasztó hatályú fellebbezéssel élhet. Ellenkező esetben jelen Határozat jogerős.

Indoklás:
1. A panaszos a Hargita Népe napilapot panaszolta be a nevezett véleményanyag közlése miatt, de ezzel közvetett módon etikai vétség elkövetésével vádolta György Attila szerzőt is. Annak elbírárálása érdekében tehát, hogy a lap a közléssel etikai vétséget követett-e el, szükséges volt megvizsgálni magát a cikket is sajtóetikai szempontból. Az Etikai Bizottság megállapította, hogy György Attila Liberálisok című cikkében többszörösen vétett a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete által elfogadott Újságírói Etikai Kódex (ÚEK), illetve a Magyar Újságíró Szervezetek által elfogadott Közös Etikai Alapelvek (KEA) előírásai ellen.

a) A szerző teljes általánosítással lefasisztázza a „mi liberálisainkat” (mármint a magyar liberálisokat), és ezt semmivel sem támasztja alá, tehát rágalmaz. (Azt ugyanis nem lehet az ideológiai jelző alátámasztásának venni, hogy cikke vége felé szemelget egy, az SZDSZ honlapján megjelent közvélemény-kutatásból, amely azt mutatta, hogy a honlap olvasóinak 91%-a szerint a cigányoknak a vérében van a bűnözés.)
ÚEK, 1 §: „Az újságírónak a közélet szereplőjeként és a nyilvánosság alakítójaként tiszteletben kell tartania az emberi jogokat, a másság elismerése jegyében kell hivatását gyakorolnia. Nem kelthet gyűlöletet; vallása, felekezeti hovatartozása vagy állapota, neme, testi vagy szellemi állapota, mássága, életkora, életmódbeli különbözősége miatt nem terjeszthet senkiről előítéletet szolgáló rágalmakat, ezek miatt senkit sem becsmérelhet. A kiskorúak személyazonosságát bizalmasan kezeli. Az újságíró köteles elkerülni bárminemű diszkriminatív megjegyzést, a nemzetiségre, fajra vallási és nyelvi hovatartozásra, rokoni 1 kapcsolatokra való utalás csak akkor indokolt, ha az szorosan kapcsolódik a közzétett információhoz.”

b) A szerző ugyanolyan általánosítással állítja, hogy „a magyar politikai élet »liberálisaira« nyugodtan ki lehet mondani, hogy senkiházi, hazaáruló gazemberek”. Lásd fennebb: ÚEK, 1 §.

ÚEK, 2§: „...Az ártatlanság vélelme mindenkit megillet. (...) Az újságíró nem használhat a jó hírnevet csorbító, a becsületet sértő kifejezéseket.”
KEA 6.§. b): „Az újságírónak mind a hírben, mind a véleménynyilvánításban tiszteletben kell tartania az ártatlanság vélelmét, és tartózkodnia kell – különösen bíróság által tárgyalt ügyekben – az ítéletalkotástól.”

c) A szerző leereszkedően megengedő hangsúllyal különbséget tesz – diszkriminál – erdélyi, illetve partiumi magyar ember között (azt sugallva, hogy utóbbi kevésbé „magyar”, mint előbbi). Lásd fennebb: ÚEK 1 §.

d) A szerző érthetőnek, sőt helyeslendőnek tartja a fizikai meggyalázás, illetve erőszak egyik formáját: „Nos, a köpködést nem tartom úri gesztusnak, de azért meg kell mondanom, ez esetben kifejezetten érthető, sőt helyeslendő a nagyváradi srác gesztusa, aki leköpte Demszky beszélgetőpartnerét.”
KEA, 8.§: a) „Az újságíró nem maradhat semleges, ha a demokratikus értékek védelméről van szó! Kötelessége fellépni a terrorizmus, a bármilyen szempontú – faj, vallás, kultúra, nemzetiség, nem, életkor, stb. miatti – gyűlöletkeltés ellen. Nem támogathatja az erőszakot.”
b) …„Az újságíró etikai kötelessége, hogy ne terjessze az erőszak dicsőítését, a nemiség profanizálását és öncélú megjelenítését, a »pénzért minden lehetséges« szélsőséges szemléletet.”

e) A szerző nemhogy elítélné, de – éppen ellenkezőleg – „szinte szimpatikusnak” állítja be többek között azt a közvélemény-kutatási eredményt is, amely szerint „az asszonyt nyugodtan lehet verni”, tehát több mint elfogadhatónak minősíti az erőszakot – ezúttal a családon belüli erőszakot. Lásd fennebb: KEA, 8.§ a), b).

f) Cikke végén a szerző teljesen általánosítva lopással rágalmazza meg a magyar liberálisokat, emellett pedig szintén mindegyiküket a magyarság gyűlöletével vádolja, és abbéli reményének ad hangot, hogy a magyar liberálisok ebbe a gyűlöletbe fognak belepusztulni. „De persze nem, a magyar liberálisokat egyetlen dolog tartja össze, na persze a lopott szajrén kívül: ez pedig a magyarság gyűlölete. Mindennek gyűlölete, ami magyar, ami méltóságteljes, ami szent, ami hagyományos. Ebbe a gyűlöletbe fognak belepusztulni. Előbb-utóbb. Remélem előbb, mint utóbb, mert azért nekünk sincs túl sok időnk.” Lásd fennebb: ÚEK, 1 §:, ÚEK, 2§, KEA 6.§. b)

2. A Hargita Népe napilap a közléssel sajtóetikai vétséget követett el, mivel a sajtóetikai szabályokat megsértő, gyűlöletet keltő, rágalmazó, az erőszak különböző formáit helyeslő véleményanyagnak adott teret. A MÚRE Újságírói Etikai Kódexének célja a tisztességes újságírói magatartásnak az érvényesítése a szabadságjogok, a demokratikus közélet, a jogállam keretei között. A Preambulum szerint a meghatározott követelmények az újságírói, szerkesztői, műsorszerkesztői, kiadói tevékenységekre, a tartalomszolgáltató szervezetekre egyaránt érvényesek. A napilapnak sok más szempont mellett figyelembe kellett volna vennie a KEA 8.§ különböző alpontjainak előírásait is, amelyek mind a közlés ellen szólnak, mint például: „A 2 tömegtájékoztatási eszközök hatása nagy az ifjúságra.” (b.), illetve: „A tömegtájékoztatási eszközöknek, és személy szerint az újságíróknak is, etikai kötelességük szerepet vállalni társadalmi összeütközések esetén a feszültségek feloldásában, a bizalomra, a türelemre való ösztönzéssel.” (d.)

3. Általános megjegyzések

Az Etikai Bizottság, a fenti, pontszerű, a két kódex paragrafusaihoz közvetlenül köthető indoklás kapcsán, illetve mellett általánosabb értelemben arra is fel szeretné hívni a szerző, a napilap, valamint tágabb körben az erdélyi magyar sajtószakma és közvélemény figyelmét, hogy a sajtószabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága nem korlátlan. Jelen ügy kapcsán a legátfogóbb előírás a KEA 5.§ c) pontja, mely szerint „A véleményt – amely szükségszerűen szubjektív – az újságírónak etikus formában kell kifejeznie”. És ugyanígy: a véleményanyagot a lapnak etikus formában kell közölnie. A sajtószabadság keretei között történő újságírást a vélemények tisztességének követelménye korlátozhatja, és kell is, hogy korlátozza. Másképpen: nem csupán szabad, hanem egyenesen szükséges negatív véleményeket is megfogalmazni, leírni, illetve közölni akkor, amikor aggasztó társadalmi, politikai stb. jelenségekre, trendekre, avagy gyarló emberi, hatalmi törekvések ártalmasságára akarja az újságíró felhívni a figyelmet, de a véleményt is tényekkel kell alátámasztani. A megfogalmazott vád akkor lehet a jogos vélemény része, ha bizonyított tényeken alapul, különben rágalom. És ami szintén nagyon fontos a jelen ügy, illetve cikk kapcsán: tudatosan kerülni kell a mindig sajtóetikai zsákutcába vezető általánosítást.

Az Etikai Bizottság felhívja a figyelmet arra is, hogy az erdélyi magyar sajtószakma szintjén aggasztó precedenst lát a tárgyalt véleményanyag tartalmában, illetve annak közlésében. A Magyarországon, Romániában, illetve a Székelyföldön is egyre riasztóbb társadalmi és etnikai intolerancia, illetve az egyre gyakrabban előforduló, etnikai vagy politikai indíttatású erőszakos cselekmények láttán még hangsúlyosabbá válik az a mindenkori sajtóetikai követelmény, mely szerint a tömegtájékoztatási eszközöknek és az újságíróknak nem a megbélyegzést, a kirekesztést és az ezekből szinte törvényszerűen fakadó erőszakot kell akár csak a sugalmazás szintjén helyeselniük, nem ezekhez kell jóváhagyólag viszonyulniuk, hanem éppen ellenkezőleg: a párbeszédre, a bizalomra, a türelemre kell ösztönözniük, szerepet kell vállalniuk a feszültségek oldásában.
Az Etikai Bizottság szakmailag fölöttébb aggályosnak tartja hasonló hangnemű írások közlését a romániai magyar sajtóban.

2009. augusztus 14.

Kuti Márta
Deák Gyöngyi
Wagner István

Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (1)

Hozzászólás
A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon. A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük. Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk. Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint. Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot. Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Név:
Email:
Hozzászólás:
Biztonsági kód*