Címlap arrow Hogy is van ez? arrow Nőnap - Minek nevezzelek?
Címlap
Székelyföld
Szórvány és Partium
Belföld
Magyarország
Külföld
EU-Rovat
Sport
FigyelõBLOG
MegFigyelõ
MúltFigyelő
IfiFigyelő
figyelo.ro lapcsalád
Bulvár
Egykor és ma
Bejelentkezés





Bejelentkezés
Elfelejtette a jelszavát?
Még nem regisztrálta magát? Regisztráljon most!
 
Román Nemzeti Bank - március 25. - 1 USD=3,04 RON | 1 EUR=4,06 RON | 1 GBP=4,55 RON | 100 HUF=1,54 RON
 
Nőnap - Minek nevezzelek? Nyomtatás E-mail
Hogy is van ez?
2009. március 09. hétfő 09:14

Sólyom István - figyelo.ro

A nőnappal kapcsolatban szokás emlegetni, hogy kommunista ünnep. A jobboldali publicisták egy része köszöni szépen, nem kér belőle, nekik senki ne mondja meg központilag, hogy egy férfi mikor vegyen virágot édesanyjának, lánytestvérének, kedvesének. A baloldal a nőnap munkásmozgalmi eredetét hangoztatja, és az esélyegyenlőség valamint a választójog kivívásával büszkélkedik. Az oroszok és az amerikaiak is magukénak tudják, sokan pedig idejétmúltnak tartják. Az átkosban a kommunista dolgozó elvtársnő dicsőítésének kötelező ünnepe volt. Mi az igazság a nőnap körül? Összeállításunkban a nőnap, a női emancipációs mozgalmak és a feminizmus történetéről lesz szó.

ferfi.jpgNő a konyhában, férfi a tévé előtt, sörrel a kezében? 

Egy friss felmérés szerint Magyarországon a női vezetők és cégtulajdonosok aránya növekvő tendenciát mutat. A világtrendek Kelet-Közép-Európába is begyűrűztek, egyre magasabb azon nők száma, akik a gazdasági, politikai, kulturális életben befolyásos pozíciókat töltenek be. A női emancipáció terén az utóbbi évtizedekben kétségkívül jelentős haladás tapasztalható térségünkben, azonban még így is jelentős a lemaradásunk Nyugat-Európához képest, a nemi diszkrimináció számos területen tetten érhető. Magyarországon például azonos munkában, azonos végzettséggel rendelkező nők mintegy nyolc százalékkal keresnek kevesebbek a férfiaknál, addig Romániában ez az arány eléri a 11 százalékot. Számos felmérés arról tanúskodik, hogy a társadalom jelentős része még mindig a hagyományos nemi szerepek híve. A kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, a TransObjective valamint a Kvantum Research közvélemény-kutató cégek által közösen végzett, és az Országos Ifjúsági Hatóság által kezdeményezett, 2008. évi őszi vizsgálat eredményei beszédesek: az erdélyi magyar fiatalok szerint a családon belül a főzés és a takarítás alapvetően a nő feladata, ami jelentősen meghaladja a 47 százalékos országos átlagot. A kutatást végző szakemberek szerint az otthonról hozott minták jelentős befolyással vannak a fiatalok nemi szerepekkel kapcsolatos attitűdjeire. A nőmozgalmak, a feministák a női egyenjogúság jegyében módosítani szeretnék azt a leegyszerűsített képet, hogy a nő mos, főz, takarít, míg a férfi hazatérve a munkából, kibont egy sört és a tévé előtt várja, amíg felesége elkészül az ebéddel.

feminizmus.gif A feminizmus

A feminizmus olyan politika eszme és mozgalom, amely a nők társadalmi felszabadítását, jogi és társadalmi egyenlőségének megvalósítását és elismertetését szeretné elérni. Vallja, hogy a kétneműség nem szolgáltathat alapot a gyengébb nem elnyomásához. Gyökerei a nagy francia forradalomig nyúlnak vissza, kiteljesedése a 19. század második felére tehető. A kitűzött célok elérésére a huszadik század elején indult meg a szüfrazsett-mozgalom, amely különösen Angliában rendelkezett erős tömegbázissal.

Az első nagy hatású feminista műveta brit Mary Wollstonecraft írta, címe „A Vindication of the Rights of a Woman”. A szerző bírálta Rousseau-t és követőit, mert a közszféra és a privát szféra elkülönítése során a közszférában való megjelenés jogát kizárólag a férfiak számára tartották fenn, a nőket pedig magától értetődően a magánszféra világába utalták. Érvrendszere szerint, mivel az állampolgárság úgy a férfiakra, mint a nőkre kiterjed, ebből következően a törvény előtt mindkét nemet egyenlő jogok és kötelességek illetik meg. vagyis a nőknek joguk van a megfelelő iskoláztatáshoz, ezáltal pedig részt vehetnek a közéletben és élhetnek jogaikkal.

A nemzetközi feminista mozgalomnak két nagyobb irányzata különböztethető meg: a liberális, a szocialista. A liberális noszavaz.jpgfeminizmus (1830-1920) időszakában a mozgalom a törvény előtti teljes egyenlőség megvalósításáért, a női egyenjogúságért szállt síkra. A legfontosabb eleme a harcnak a férfiakéval egyenlő választójog kivívása volt. sikereket azokban az országokban értek el, ahol a politikai demokrácia fejlett volt (az angolszász világ és a skandináv államok). Általános és egyenlő választójogot a nők először Új-Zélandon vívtak ki maguknak 1893-ban. Utána a skandináv országok következtek, 1920-ban az Egyesült Államok, 1928-ban pedig Nagy-Britannia. Érdekesség, hogy Svájcban szövetségi szinten csak 1971-ben kaptak a nők a választójogot.

Magyarországon 1918-ban az I. néptörvény úgy rendelkezett, hogy a nők akkor választhatnak, ha valamely hazai élő nyelven írni és olvasni tudnak, ha 24. életévüket betöltötték, és legalább 6 éve magyar állampolgárok. A választói jog automatikusan a választhatóságot is jelentett. A magyar nők teljes választójogának első megadása a Tanácsköztársaság idejére esett: 1919. április 2-tól minden 18. életévét betöltött férfi és nő szavazati joggal bírt. 1919 után e jogaikat
újra korlátozták, és az 1925: XXVI. illetve az 1938: XIX. törvény szigorú megszorításokat tartalmazott a női (és férfi) választójog tekintetében. Az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot Magyarországon 1945-ben vezették be. Semmiféle cenzust nem alkalmaztak. A törvény csak az állampolgársági feltételt hagyta meg, valamint az országon belül lakcímhez kötötte a választójogot.

Romániában a nők 1929-ben a helyi képviselőtestületek megválasztását illetően korlátozott aktív és passzív szavazójogot kaptak. A helyi választásokon való részvételük filantróp tevékenységekhez volt kötve. Ugyanebben az évben alakult meg az első, kizárólag nőket tömörítő politikai szervezet, a Román Nők Nemzeti Közgyűlése. 1939-ben II. Károly engedélyezte, hogy a nők a parlamenti választásokon is indulhassanak, de a diktatúra illetve az azt követő Antonescu-rezsim, valamint a háborús körülmények miatt nem sok örömük származott az elismerésből. 1946-ban nálunk is elismerték az általános, egyenlő, közvetlen és titkos választójogot.

A törvény előtti egyenlőség kivívását követően a szocialista feminizmus (1960-tól napjainkig) már a tőke-munka ellentététől várta a férfi-nő viszonyok megváltoztatását. Marxista alapokon nyugodva a fő problémát a kapitalista osztálytársadalom létében látta. Feltételezése szerint az osztályviszonyok megszűnése által a nők elnyomása is megszűnik, ezért a feministáknak aktívan részt kell venniük a kapitalizmus elleni harcban. Azonban idővel egyre többen rámutattak arra, hogy a probléma nem kizárólag gazdasági jellegű, lényege a patriarchátus vagy a férfiuralom jelenségében keresendő. Ebből a mozgalomból alakult ki a radikális feminizmus, amelynek megjelenése Simone de Beauvoir és Betty Friedan feminista tárgyú könyveihez köthető. Az irányzat képviselői szerint a nők egyenjogúsága nem elég, hanem társadalmi felszabadításukra van szükség.  A hetvenes években aztán válaszút elé kerültek a radikálisok és két lehetőség között ingadoztak: a nemek közötti különbségek feloldását szorgalmazzák vagy inkább a férfiuralom ellen harcoljanak.

clara_zetkin.jpg A nőnap

A nemzetközi nőnap hagyománya 1857. március 8-hoz köthető. Ezen a nap vonultak utcára a New York-i textilipar női dolgozói, akik emberibb munkafeltételeket és magasabb béreket követeltek. 1866. szeptember 3. és 8. között az I. Internacionálén határozatot fogadtak el a nők hivatásszerű munkavégzéséről. Az 1899. évi II. Internacionálén Clara Zetkin beszédében a nők munkához való joga, az anyák és gyerekek védelme, valamint a nők országos és nemzetközi széleskörű részvétele mellett foglalt állást. Az első nemzeti nőnapot 1909-ben február utolsó vasárnapján tartották meg az Egyesült Államokban.

A II. Internacionálé VIII. kongresszusán, 1910 őszén határoztak a nemzetközi nőnap megtartásáról, azonban a megemlékezés pontos dátumáról nem hoztak döntést. A következő év tavaszán, március 19-én Ausztriában, Dániában, Németországban és Svájcban tartottak a világon először nemzetközi nőnapot. 1917. március 8-án, miután kétmillió orosz katona esett el, Oroszországban a nők kenyérért és békéért tüntettek. Négy napra rá II. Miklós cár lemondott, az újonnan alakuló kormány pedig szavazójogot biztosított a nőknek. A nőnap dátuma ezzel véglegessé vált, innen vette át a többi ország is. A nemzetközi nőnapot az ENSZ is a világnapok között tartja számon.




  Legyen Ön az első hozzászóló
RSS hozzászólások

Hozzászólás
  • A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
  • A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
  • Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
  • Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint.
  • Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot.
  • Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Név:
Email:
Hozzászólás:

Biztonsági kód*
Code

 
Kapcsolódó cikkek
További cikkjeink: