Az emberi tényező
Autonómia
2007. április 22. vasárnap 22:57

Az autonómiához persze autonóm emberek is kellenek, de legalábbis autonóm vezetők. Olyan emberek, akik képesek önállóan gondolkozni, mérlegelni, cselekedni. Az ugyanis ma már nem megy, mint 1989 előtt, hogy a párttitkár kiadta az ukázt, s mindenki bólogatott és gondolkodás nélkül engedelmeskedett.

Azaz nem kellene menjen, de vannak helyek és esetek, ahol és amikor még megy. Ilyen például - sajnos - Székelyföld egy része is. Az ok pedig egyszerű: az egypártrendszerrel óhatatlanul együttjáró kontraszelekció. Azok az élelmesek, akik ama decemberben legkorábban ébredte, elfoglalták a párt első vonalát, s attól kezdve egyik alapvető szempont a pártban az, hogy az alsóbb szintekre is olyan vezetőket kell találni, akik nem veszélyeztetik a  csúcson levők pozícióit. Ha valaki okosabb, ügyesebb, találékonyabb, bátrabb, stb, akkor fennáll a veszélye annak, hogy holnap a vezetők pozícióira tőr. Ezeket minél hamarabb el kell távolítani még a párt környékéről is, bármilyen eszközökkel. Alsóbb szintű vezető is már csak olyan lehet, aki tudja, hogy érdemei szerint nem lenne ott a helye, ezért hálás a "főnökök”-nek, s esze ágában sincs magasabb polcra kapaszkodni, mint ahova azok helyezik. Csak körül kell nézni a párt berkeiben, s a példákat tucatjával lehet sorolni, miközben bárki tud mondani nem egy olyan közéleti személyiséget, aki vagy soha nem volt tagja a pártnak, vagy pedig nagyon hamar távozott onnan, önként, avagy kitúrva. Ez még önmagában nem lenne tragédia, a párt baja, vívjon meg vele. A gond az, hogy ez a párt lényegében egypárt itt a Székelyföldön, ezért ami igaz rá, az szinte egy az egyben igaz az önkormányzatokra. A néhány üdítő kivételtől eltekintve a többég csak a pozícióban való tetszelgéssel van elfoglalva (elvégre jól hangzik az, hogy polgármester úr, vagy képviselő asszony, lehet magasan hordani az orrot), míg mások a párt érdekeit gondolkodás nélkül kiszolgálják, de e mellett a saját pecsenyéjüket (esetenként több sültestálra valót) sütögetik nagy odaadással.
{joomsay}Egy autonóm ember feltalálja magát a különféle helyzetekben, képes alkalmazkodni a változó körülményekhez, s ezek között is képes jó teljesítményre. Ez pedig a mai világban létfontosságú. S ha körülnézünk mit látunk? Panaszkodó helyi vezetőket, akik hol ezért, hol azért nem képesek megbirkózni a feladataikkal.{/joomsay}
Hogy csak egy példát mondjak: szinte mindenhol panaszkodnak arra, hogy alacsonyak a bérek a közszférában, ezért a jó szakembereket nem lehet oda csábítani. Holott Gyergyóban is itt van a vállalkozói inkubátorház, ami tökéletesen el tudja látni egy vidékfejlesztési központ szerepét, feltéve ha a térség összes polgármestere belátja ezt, s a települése költségvetéséből juttat annyi támogatást a háznak, hogy abból meg lehessen rendesen fizetni akár a legjobb szakembereket is. Ha azonban ezt nem látják be elsősorban Gyergyószentmiklós vezetői, akkor az intézmény csak vegetál, tevékenysége kimerül a közérdek álarcába bújtatott magánérdek lagymatag szolgálatában.

Árus Zsolt




  Legyen Ön az első hozzászóló
RSS hozzászólások

Hozzászólás
  • A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
  • A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
  • Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
  • Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint.
  • Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot.
  • Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Név:
Email:
Hozzászólás:

Biztonsági kód*
Code