Horváth Gábor - figyelo.ro
A minap olvastam egy eléggé részletes és átlátható cikket, elemzést a manna.ro-n, ami az "Elkurvulásunk története" címet viselte. Meghökkentõ lehet a cím, de valós. Egyszerûen a rommagyar sajtót taglalja, hogy mi kinek a kezében van és így, egyben hogyan is alakul az erdélyi, magyar nyelvû sajtó.
Igen, a cikk írójának, Parászka Borókának teljesen igaza van. Még az az erdélyi magyar sajtóorgánum sem független, akikrõl azt hisszük, hogy az. Elõbb-utóbb politikai pártok emberei keresik meg ezeket a portálokat, rádiókat, televíziókat, nyomtatott újságokat és be is szállnak. Mert õk is képesek felmérni, hogy az itteni sajtó egy idõ után nem tudja fenntartani magát. Nekik pedig jó a reklám és a burkolt kampány.
Akármennyire burkoltan próbálnak a politikai pártok bebújni valamelyik sajtóorgánum mögé, nem sikerül nekik az, hogy ne derüljön ki valami. Az ember nem hülye, rájön a dolgokra és ez így is van jól.
Viszont egyet hadd jegyezzek meg: bármilyen politikai párt támogatottságát élvezõ - és itt értem a pénzekre - orgánum szerkesztõi meg tudják tartani függetlenségüket, még akkor is ha néha egyes dolgok felett szemet húnynak. Például a kampányidõszakban megjelenõ reklámok sokaságára gondolok, vagy egyes sajtóközlemények effektív módósítatlan felhasználására.
Az ember a sajtószabadságért ordít, a sajtós pedig fogja fejét, hogy akkor hogyan tovább!? Azon is elgondolkodik, meddig mehet el bárki is politikai berkeken belül, mi az amit megengedhet magának, még ha a felettese is egy adott orgánumnak - mert ugye õ pénzeli azt.
Minden az asztalon van, és ha a sajtós is úgy érzi, hogy az igazság szolgája, akkor megteszi ezeket a lépéseket is.
Kurvák tehát nem vagyunk, csak emberek. Ettõl még valós Parászka Boróka "Elkurvulásunk története" címû írása.
Folyt. köv.
 Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (1) |  |
 |
| Hozzászólás | |
|