Az EB szerint a vállalat visszaélt piaci erőfölényével, és megpróbálta kiszorítani riválisát a piacról. A bírság rekord a testület történetében. Intel NehalemMa megszületett a határozat az Intel ellen több éve folytatott európai trösztellenes eljárásban: az Európai Bizottság (EB) 1,06 milliárd euró bírságot szabott ki a processzorgyártóra a piaci erőfölénnyel való visszaélést szabályozó trösztellenes törvények megsértése miatt.
Az összeg rekordnak számít Brüsszel történetében, ilyen nagyságrendű büntetés versenyügyi vizsgálat során még sosem született. Az EB egyben felszólította az amerikai vállalatot a törvénysértő gyakorlat azonnali befejezésére.
Az Intel ellen riválisa, az Advanced Micro Devices (AMD) nyújtott be panaszt az EB-nél még 2001-ben, amelyben azzal vádolta meg a vezető processzorgyártót, hogy az törvénytelen módon tartott fenn monopóliumot a piacon, és számos eszközzel próbálta meg az AMD-t a piacról kizárni, illetve a lehetőségeit korlátozni. Az európai testület azóta kutatta az állítások megalapozottságát, majd 2007 nyarán hivatalos vizsgálatot indított az amerikai vállalat ellen.
A hatóság kifogásait tartalmazó nyilatkozat három vádpontot tartalmazott. Egyrészt azt állította, hogy az Intel jelentős árkedvezményeket adott a PC-gyártóknak akkor, ha azok vállalták, hogy kizárólag – vagy legalábbis elsősorban – tőle vásárolnak processzorokat. Másrészt a vállalat – szól a vád – fizetett azért a gyártóknak, hogy késleltessék vagy egyenesen mellőzzék a rivális AMD chipjeit használó termékek piaci bevezetését. Harmadrészt pedig az Intel áron alul kínálta a processzorait, amikor az AMD-vel versengett a szervergyártók partnerségéért.
Végül az első két pontban marasztalták el az Intelt. Az EB döntése szerint egyrészt a vállalat részben vagy egészben rejtett kedvezményeket adott a gyártóknak azért, hogy azok kizárólag vagy javarészt tőle vásároljanak x86-os processzorokat, és a kiskereskedelmi láncoknak is (konkrétan a Media Saturn Holdingnak) fizetett azért, hogy azok kizárólag az általa gyártott chipekkel szerelt számítógépeket forgalmazzák. Másrészt a cég fizetett azért is a PC-gyártóknak, hogy azok egyáltalán ne, vagy legalábbis jelentős késéssel dobjanak csak piacra olyan gépeket, melyekben a rivális AMD processzorai találhatók.
Az AMD ingyen sem kellett
„Az Intel az európai vásárlók millióit károsította meg azzal, hogy éveken át szándékosan törekedett a versenytársak kizárására a mikroprocesszorok piacáról. Az európai trösztellenes törvények ilyen súlyos és hosszan tartó megszegése nem tolerálható” – kommentálta a döntést Neelie Kroes versenyügyi biztos.
Az EB vizsgálatában érintett PC-gyártók az Acer, a Dell, a HP, a Lenovo és a NEC volt. A döntés megállapítja, hogy az Intel úgy alakította ki a kedvezmény- és ösztönzőrendszerét, hogy a riválisának esélye nem volt azzal versenyezni. Például – áll a határozatban – előfordult, hogy az AMD egy alkalommal egymillió processzort ajánlott ingyen az egyik gyártónak. Ha az ezt elfogadta volna, elveszítette volna az Intel-kedvezmények jó részét, és összességében anyagilag rosszabbul járt volna. Ezért végül csupán 160 ezer chipet vitt el ingyen.
A határozat rámutat, hogy az árkedvezmények önmagukban nem versenyellenesek, sőt esetenként hozzájárulhatnak a fogyasztói árak csökkenéséhez, de a piaci erőfölénnyel rendelkező Intel által szabott feltételrendszer, amely a rivális mellőzését írta elő, az. A gyakorlat oda vezetett, hogy a gyártók eleve csak rendeléseik bizonyos, relatíve alacsony százalékában választhatták meg, hogy melyik chipgyártótól vásárolnak.
Arra is fény derült, hogy az Intel igyekezett eltitkolni a kedvezmények feltételeit, azokat nem rögzítette a szerződésekben. A vizsgálat során egyéb forrásból származó bizonyítékokat is felhasználtak, többek között razziák során megszerzett e-mailes levelezést és a PC-gyártók vallomásait.
Az Intel fellebbez
A chipgyártó – mely mindvégig azt állította, hogy üzleti gyakorlata törvényes – elhibázottnak tartja az EB-határozatot. „Az Intel kifogást emel a határozat ellen. Meggyőződésünk, hogy az helytelen, és nem veszi figyelembe a rendkívül kompetitív mikroprocesszor-piac jellemzőit. A vásárlókat egyáltalán nem érte semmilyen kár. Az Intel fellebbezni fog” – áll Paul Otellini vezérigazgató határozott nyilatkozatában. Szerinte ezen a kétszereplős piacon természetes, hogy amikor az egyik szereplő nyer, a másik veszít.
Az Intel-vezér ismét felemlegette egy korábbi panaszukat, amelyben elfogultsággal vádolták meg Brüsszelt, amiért az elutasította az üggyel kapcsolatos kulcsfontosságú dokumentumok bekérését az eljárást kezdeményező AMD-től. „Úgy gondoljuk, hogy ezek a bizonyítékok megmutatják: amikor egy vállalat jól teljesít, a piac megjutalmazza, amikor nem, a piac is aszerint reagál” – mondta.
Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (2)
Hozzászólás
A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon.
A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük.
Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk.
Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint.
Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot.
Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Ján Slota szerint a szlovák-magyar kapcsolatok valóban nagyon rosszak, de korántsem Szlovákia, hanem Magyarország miatt, ahol valami hasonló készülődik, mint a múlt század harmincas éveinek elején, amikor egy müncheni kocsmai sörözés nyomán "egy alacsony bajszos emberből 1933-ban német birodalmi kancellár lett".
Folytatás
Egy a folyamatosan változó időjárás és a rajtbaleset miatt kaotikusan alakuló, sorozatos egyéni hibákkal tarkított versenyen a jelenlegi világbajnok győzött Melbourne-ben. Kubica meglepetésre második, Massa harmadik.
Folytatás
A görögországi fizetési válság hatására Európai Valutaalap létrehozására kíván javaslatot tenni az Európai Bizottság, ehhez azonban szükséges a 16 euróövezeti ország egyetértése is - mondta hétfőn Brüsszelben Amadeu Altafaj Tardio, aki Olli Rehn pénzügyi EU-biztos szóvivője.
Folytatás
IT&Tech 
Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (2)
Ján Slota szerint a szlovák-magyar kapcsolatok valóban nagyon rosszak, de korántsem Szlovákia, hanem Magyarország miatt, ahol valami hasonló készülődik, mint a múlt század harmincas éveinek elején, amikor egy müncheni kocsmai sörözés nyomán "egy alacsony bajszos emberből 1933-ban német birodalmi kancellár lett".
