Csíksomlyó a katolikus székelység messzi földön is ismert búcsújáró helye. A hely búcsújáró jellege már a XV. században kibontakozik a székelység Boldogságos Szűz Mária iránti tiszteletéből adódóan. Jenő pápa 1444-ben kelt körlevelében ferences templom építésére buzdítja a környék lakóit, viszonzásul búcsút, gyülekezési jogot engedélyezett a segítőkész híveknek.

1567-ben, a hitújítás korában János Zsigmond erdélyi fejedelem erőszakkal akarta Gyergyó, Kászon és Csík népét az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Válaszként István gyergyóalfalvi plébános híveinek segédletével fegyvert ragadott hitének védelmére. Gyülekezőjük Csíksomlyón volt, pünkösd szombatján, majd Szűz Mária segítségét kérve elindultak a Hargitára, hogy szembeszegüljenek a hitújítók seregével. A csata diadallal végződött, a történelmi esemény emlékére pedig fogadalmat tettek, hogy ezután minden év pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Év közben is számtalan zarándok érkezik a somlyói kegytemplomhoz, 1990 óta több százezer ember gyűl össze, hogy részt vehessen a Szűzanya tiszteletére tartott körmeneten és szentmisén. A térségben élő hívek egy csoportja gyalog, a keresztalják kíséretében zarándokol, hogy kegyeletét leróhassa. A keresztalják körmenetét a történelmi örökség révén agyergyóalfalvi keresztalja vezeti, a hagyományos útvonalon.

Pünkösd története

Pünkösd ünnepe a Húsvéthoz hasonlóan mozgóünnep, amely május 10-e és június 13-a közé esik. Az ünnep a Húsvét utáni 50. napon kezdődik, elnevezése a görög pentekosztész, vagyis "ötvenedik" szóból ered. Az ünnepet a keresztény egyház annak emlékére tartja, hogy Jézus mennybemenetele után a Szentlélek leszállt az apostolokra. Az 50 nap a zsidó vallásból ered, hiszen a Pészach (a kivonulás, a megváltás, a szabadság ünnepe) utáni ötvenedik nap tartották az aratás, az első gyümölcsok, majd a Tízparancsolat adományozásának ünnepét. A magyar pünkösdi szokások a keresztény és a pogány szokások keveredéséből alakultak ki, olvadtak össze ünneppé.

Krisztus mennybemenetele után az apostolok, Mária és a legközelebbi tanítványok közösen ünnepelték pünkösdöt. Hirtelen hatalmas szél támadt, amely betöltötte az egész házat, ahol összegyűltek. Majd lángnyelvek jelentek meg, melyet szétoszlottak és leszálltak mindegyikükre: megteltek Szentlélekkel. Ezután különféle nyelveken kezdtek el beszélni, ahogy a Lélek adta neki, hogy szóljanak. A Jeruzsálemben tartózkodók meglepve tapasztalták, hogy amit az apostolok mondanak, ki-ki a maga nyelvén megérti. Előállott Szent Péter és prédikálni kezdett. Sokan megértették beszédét, és belőlük alakultak az első keresztény gyülekezetek. Pünkösd tehát az egyház születésnapja is.

relatio.ro / figyelo.ro / sulinet

Hozzászólások - Szóljon Ön is hozzá! (2)

Hozzászólás
A hozzászólása a cikk témájához kapcsolódjon. A személyeskedő hangú, durva mondatokat tartalmazó hozzászólásokat töröljük. Ne hivatkozzon a saját webhelyére. Az ilyen hozzászólásokat ugyancsak eltávolítjuk. Nyomja csak meg a böngészője *Frissítés* gombját, ha új biztonsági kódra van szüksége, mielőtt a 'Küldés' gombra kattint. Ne feledje, hogy a fenti műveletre csak abban az esetben van szükség, ha rosszul írta be a biztonsági kódot. Kérjük ha hozzászólását elküldte, várjon türelemmel. A hozzászólások elküldésük után 60-120 másodperccel jelennek meg. Megértésüket köszönjük
Név:
Email:
Hozzászólás:
Biztonsági kód*